A Burgas szülőhazája.
Kiváncsian vártam találkozásomat ezzel a számomra még ismeretlen országgal. Hallottam már ezt is, azt is, de meg kellett magamnak is tapasztalni.
Nem szeretnék általánosítani és nem szívesen véleményezek, de be kell vallanom, nagy csalódás ért. Nagyjából olyan érzésem volt ott, mint a Balatonon a nyolcvanas években, amikor minden színvonaltalan és ízléstelen cucc eladó volt horribilis áron, a reklámok siralmasan gyengék, a sz*rból is várat építettek és amit ettünk, az mind műanyag volt, tele vegyszerekkel. Bár én egy átlagos kisebb városban voltam Bulgáriában, Silistraban, de megdöbbentő volt, ahogy láttam a panelházak erkélyein felhalmozott tűzifát, a boltok választékát, ahol a polcokon található, gyakorlatilag szinte egyedüli külföldi és magasan a legjobb minőségű áru magyar termék volt.
Mellesleg még soha nem voltam ennyire bizonytalan a közbiztonságot illetően sem. Sajnos a tengerpartra nem jutottam el, szívesen megtapasztaltam volna az ottani életet, ételeket, hátha jobb hírrel tudnék szolgálni az oda nyaralni vágyóknak. A kiszolgálás az éttermekben viszont kifogástalan volt. A pincérek és a szakácsok készségesek és annak ellenére, hogy az étlap többnyire ciril betűkkel készül, nagyon segítőkészek voltak. Szerencsére én tudok valamennyit oroszul, így egy bolgár szótár segítségével egész jól elboldogultam, legalábbis annyit mindig sikerült megtudnom az adott ételről, hogy van-e benne tej és hús.
Kiváncsian vártam találkozásomat ezzel a számomra még ismeretlen országgal. Hallottam már ezt is, azt is, de meg kellett magamnak is tapasztalni.
Nem szeretnék általánosítani és nem szívesen véleményezek, de be kell vallanom, nagy csalódás ért. Nagyjából olyan érzésem volt ott, mint a Balatonon a nyolcvanas években, amikor minden színvonaltalan és ízléstelen cucc eladó volt horribilis áron, a reklámok siralmasan gyengék, a sz*rból is várat építettek és amit ettünk, az mind műanyag volt, tele vegyszerekkel. Bár én egy átlagos kisebb városban voltam Bulgáriában, Silistraban, de megdöbbentő volt, ahogy láttam a panelházak erkélyein felhalmozott tűzifát, a boltok választékát, ahol a polcokon található, gyakorlatilag szinte egyedüli külföldi és magasan a legjobb minőségű áru magyar termék volt.
Mellesleg még soha nem voltam ennyire bizonytalan a közbiztonságot illetően sem. Sajnos a tengerpartra nem jutottam el, szívesen megtapasztaltam volna az ottani életet, ételeket, hátha jobb hírrel tudnék szolgálni az oda nyaralni vágyóknak. A kiszolgálás az éttermekben viszont kifogástalan volt. A pincérek és a szakácsok készségesek és annak ellenére, hogy az étlap többnyire ciril betűkkel készül, nagyon segítőkészek voltak. Szerencsére én tudok valamennyit oroszul, így egy bolgár szótár segítségével egész jól elboldogultam, legalábbis annyit mindig sikerült megtudnom az adott ételről, hogy van-e benne tej és hús.
Ja, a bor jó!!! Én ezt a fajtát kóstoltam többek közt, majdnem azt mondhatom, hogy Tokai Aszu vörösben. (ami nálam nagy szó, mert bor szempontjából erősen haza húz a szivem)
Jónéhány svindlis arc mellett, akik számára még a fix árak is alku tárgyát képezték, azonban sikerült összebarátkozni néhány nagyon kedves emberrel, fiatalokkal, akik megmutatták nekem a bolgár konyha számomra is befogadható oldalát.
A balkánon tudva levő, hogy javarészt húst esznek, országa válogatja milyen körettel. Így mindig kíváncsian várom, milyen lehetőségek jelentkeznek húsmentes és tejmentes ételekre. Hát itt sem sok, mondanom sem kell, néhány kivétellel szinte minden nap ehettem valamilyen omlettet és kábé ennyi. Ugyanis a salátákba is sikerült egy kis rafináltsággal mindig valahogyan húst csempészni, ha másképp nem, akkor sonka formájában. Amúgy sok étel eléggé hasonló a görök konyhához. De az omlettek szerencsére tényleg nagyon finomak voltak. Bár az alapanyagok gyanúsan íztelenek és műek, itthon elkészítve csodálatos ízeket lehet kicsalni belőlük. Bár szerintem ez annak volt köszönhető, hogy a bolgár konyha rengeteg zöldséget és salátát használ, én kora tavasszal voltam kint, amikor még nincs szezonja ezeknek, így valami melegházi vagy import műanyagokat kénytelenek használni. Próbálkoztam halételekkel is, amik állítólag a tengerparti városokban jók, hát itt sajnos azt kell, hogy mondjam, a szakács nem remekelt.
A bolgár konyha számomra is élvezhető részeiből az alábbiakban két szép példa. Javaslom kipróbálásra.
De még mielőtt belevágnék a bolgár konyha remekeibe, egy rövid kitérőt tennék itthon.
De még mielőtt belevágnék a bolgár konyha remekeibe, egy rövid kitérőt tennék itthon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése