2010. április 28.

ZÖLDSÉGMASALA (India)



Hozzávalók: ☻☻☻☻


15 gr laktózmentes vaj (eredetileg Ghi)

2 késhegynyi cayenne bors

1 mk őrölt mustármag

1 mk fekete mustármag egészben

3 csipet só

1 mk őrölt koriandermag

1 mk római kömény (jó a sima kömény is)

1 csapott ek kurkuma

1 kisebb vöröshagyma

2 fokhagymagerezd

1 paradicsom

1 csapott mk őrölt gyömbér

fél dl laktózmentes tej vagy kókusztej

2 ek laktózmentes joghurt


fél karfiol kisebb rózsáira szedve

3 nagyobb szem krumpli kisebb kockákra vágva


Egyébként a zöldségeket tetszés szerint variálhatod, íme néhány tipp:

Karfiol-krumpli-borsó

Káposzta-krumpli-répa

Borsó-karfiol-répa

Csicseriborsó-brokkoli-répa

Vagy a most már frissen kapható spárga is belekerülhet, óriási a választék! És olyan szép, színes ételeket lehet így készíteni!



Elkészítés:


Főzd meg a zöldségeket, ha a főzési idejük megegyezik, akár egymás mellett is főhetnek enyhén sós vízben.

Serpenyőben pirítsd meg vajon a fűszereket 2-4 percig, gondosan ügyelve, hogy ne égjenek le, majd add hozzá a felaprózott vöröshagymát és a fokhagymát. Vágd fel a paradicsomot kisebb kockákra és azt is add hozzá. Végül reszeld bele a gyömbért és lefedve 25-30 percig párold. Add hozzá ekkor a tejet, a joghurtot és a kurkumát, még néhány percig (1-2) rotyogtasd. Végül tedd bele a masalába az apró zöldséget és pár percig hagyd őket a szószban főni.




2010. április 21.

PITYPANGOS RÉPAKRÉMLEVES TURBOLYÁVAL

Hű, most nézem milyen hangzatos is lett ez az egyszerű kis leves!

Csak egy rövid intermezzo erejéig szakítom meg az indiai blokkot, mert nem szeretnék lecsúszni a pitypang főszezonjáról.


Régóta kutatom az ízeket, mert próbálom megkedvelni a répát főzve, (nyersen, sütve imádom) eddig nem sok sikerrel. Végre ez az én ínyemre is való!

TIPP: A pitypangról, vagy más néven gyermekláncfűről (Taraxacum Officinale), annyit érdemes tudni, hogy számos, egészséget támogató hatása van; salaktalanít, méregteleníti a májat, a nők esetében a női szerveket is tisztítja. Javítja az emésztést, serkenti az emésztőszervek működését. Magas az A vitamin tartalma.
Gyakorlatilag mindenét meg lehet enni: a virágját főzéshez, levelét, szárát, gyökerét salátába nyersen. Amire érdemes odafigyelni, hogy a szárából kifolyó fehér nedvből nem szabad sokat elfogyasztani, mert mérgező hatású lehet.
Tavasszal leginkább a virágja, és a szára értékes, ősszel pedig a gyökere. A levelét főként virágzás előtt érdemes enni.
Magyarországon szinte minden zöldellő füves területen megtalálható ilyenkor, szóval kéznél van.

Ő itt a háttérben a Pitypang:


Érdemes - persze ha lehet - a saját kertünkből szedni, mert ott tudjuk, mi érhette (szmog, kutyapipi, ilyesmi) és nagyon alaposan meg kell mosni. Kismamák azért kérdezzenek meg egy természetgyógyászt arról, hogy számukra létezik-e bármilyen mellékhatása a növénynek!!!

Más.
Teljesen rákaptam a fűszernövényekre. Eddig is voltak itthon olyanok, mint a bazsalikom, rozmaring, citromfű, menta, oregánó, ilyesmi. De most a hétvégén anyukám kutya-macska biztos kis kertjében elkezdtük ezerrel telepíteni őket. Mindenfélét, amit csak találtunk vagy meg tudtuk vásárolni. Ő az egyik új kisbarátom:
TIPP: Turbolya. Egy fűszernövény, én csak most ismerkedem vele. Nagyon zamatos, külsőre leginkább a petrezselyemzöldre emlékeztet, ízre pedig a korianderzöld és az ánizs közt valahol félúton.

Végül a leves.

Hozzávalók:

3 szál sárgarépa
2 szál zsenge zöldhagyma
30 gr margarin (laktózmentes)
fél narancs
késhegynyi őrölt fehérbors
2 csipet só
8-9 szál friss rozmaring vagy késhegynyi őrölt rozmaring
1 nagy levél friss bazsalikom (ez lehetőleg tényleg friss legyen)
750 ml víz
5-6 darab pitypang virág (csak a feje kell)
tálaláshoz friss turbolya
fél narancs

Speciális konyhai eszköz: botmixer

Elkészítés:
A répát darabold fel karikákra, a mérete csak attól függ, meddig akarod főzni. (értelemszerűen, minél kisebb, annál rövidebb idejű főzést igényel). A vajat melegítsd fel és add hozzá a szintén karikákra vágott hagymát, üvegesre pirítsd benne. Ezután tedd csak bele a répát. Ügyelve arra, hogy ne égjen meg, kicsit párold lefedve a répát is a margarinon, majd öntsd fel a vízzel. Fűszerezd és főzd meg félig (késpróbával ellenőrizd). Ekkor add hozzá a pitypangot, valamint a bazsalikomot, és velük együtt főzd puhára. Ha elkészült, szedd ki a pitypangot a levesből és úgy turmixold le. Ha nagyon sűrűnek találnád, most önthetsz még hozzá vizet és forralhatsz rajta egyet.
Tálalás előtt gazdagítsd az ízét fél narancs kifacsart levével. Így a gyümölcs C vitamin tartalma sem vész el. Végül szórd meg turbolyával.

2010. április 15.

MOGYORÓS BARNARIZS (India)


Hozzávalók:

240 gr barna rizs
70 gr sós földimogyoró
25 gr vaj (laktózmentes)
ha sósan szoktál főzni, csipet só (mivel a mogyoró maga is sós, én nem adok hozzá)

Különleges konyhai eszköz: esetleg kukta

Elkészítés:

Olvaszd fel a vajat kuktában vagy egy jól záródó serpenyőben. Dobd bele a mogyorót (nem kell összemorzsolni, úgy egészben) és pirítsd meg, vigyázva arra, hogy ne égjen meg. Öntsd rá a többször megmosott, majd leszűrt barna rizst és még egy percig folyamatos kevergetés mellett pirítsd. Végül adj hozzá másfélszeres mennyiségű vizet, ha kell a sót és a rizsen szereplő instrukció alapján (általában 30-40 percig) főzd a kuktában alacsony lángon.


Kiváló kísérő a fűszeres indiai ételek mellé, de kicsit fel is dobhatod vele a hagyományos magyar ételeket.

TIPP: az indiaiak szerint a rizst annyiszor érdemes átmosni, hogy az utolsó vize szinte teljesen áttetsző legyen.

2010. április 8.

CSAPATI (India)

Akkor kezdjük most az indiai szekciót egy igazi klasszikussal.

Indiai ebéd nem nagyon létezik kenyér nélkül. Nagyon finomak és változatosak az indiai kenyérfélék. Közülük talán a legegyszerűbb elkészítésű a csapati.




Hozzávalók:

Általában két-három kenyeret lehet számolni egy főre, persze egyéni kapacitástól függ...
Az alábbi receptből 12 darab lesz.

240 gr Graham búzaliszt
220 gr zabpehelyliszt
2 dl meleg víz
4 csipet só
4 diónyi olvasztott laktózmentes vaj (eredetileg ghí)
1 diónyi vaj a kenegetéshez
2 fokhagyma

Fűszerek:
2 mk őrölt mustármag
2 mk őrölt római kömény
fél mk cayenne bors (de csak finoman)
1 mk őrölt koriandermag

Különleges konyhai eszköz: grillrács, grillfogó (ez alatt azt a nagy villaszerű valamit értem, amivel a húsokat szokták forgatni a grillrácson)

Elkészítése:

Keverd össze a liszteket a sóval, a fűszerekkel a vízzel és a vaj háromnegyed részével. Egészen lágy tésztát gyúrj belőle, jó alaposan eldolgozva, ez a titka, ettől lesz szép hólyagos majd a tészta.
Fedd le és egy órát hagyd állni hűvös helyen. (nem kell hűtőbe tenni)

Ha pihent, nyújtsd ki a tésztát és kend meg a vaj egy részével. Hajtogasd össze, ismét nyújtsd ki és ismét kend meg a vaj egy részével. Néhányszor végezd ezt a műveletet, amíg a vaj el nem fogy. Ezután az utolsó alapos nyújtást követően kézzel pofozgasd ismét gombóccá és csípj le belőle kb 3 cm átmérőjű golyókat, 12 db-ot. Egyesével lisztezd, kézzel lapigasd ki, majd nyújtsd ki őket kb 15 cm átmérőjű kerek lapokká.

A gáztűzhelyen gyújts be két egymás melletti lángot. Az egyikre tegyél fel egy üres palacsintasütőt (olaj, vaj nélkül), a másikra pedig egy grillrácsot. Süsd a lepényeket amíg fel nem hólyagosodnak és aranybarnák nem lesznek a serpenyőben, utána pedig grillcsipesz segítségével tartsd a másik láng fölé a grillrácsra és süsd meg ott mindkét oldalán egy kicsit. Vigyázz, mert nagyon gyorsan megég, ezért érdemes sűrűn forgatni.

Kb egy diónyi vajat melegíts közben és nyomj bele két fokhagymát. Ezzel kend meg mindegyik kenyérkét, amikor készen van. Egymásra halmozd őket végül, így nem hagyják egymást kiszáradni.

2010. április 3.

HÚSVÉT - EPER KAVIÁR

Úgy döntöttem, az idei húsvéti ünnepi receptet most egy korábbi húsvétos tévés felvételem formájában osztom meg veletek. A recept szerintem jópofa és nagyon mutatós.


http://www.youtube.com/watch?v=OntP_AtUTdU


2010. április 1.

ÉS MÉG MINDIG INDIA...

Muszáj néhány képet megosztanom veletek.

Egy különleges eseményre sikerült eljutnom, ahol 1000 indiai szentember (un. "sadu") étkezett, miután ők jóllaktak, nekem is szerencsém volt a helyi "feeling"-ben osztozni sok másik indiaival.

Először is szeretném bemutatni a tányért:


Igen, nem tévedés, ő itt a tányér. Banánlevélből van összevarrva, jobban mondva tűzve, hihetetlen precizitással, amint a kép is mutatja. Nos, erről ettem.

Az étel fenséges volt: rizs, némi zöldség, az elmaradhatatlan indiai paneer (ami tehéntejből készült házisajt, de érdekes módon nem volt semmi bajom utána) a kép bal alsó sarkán és valami mennyei korianderes kenyér (a koriandertől zöld). A piros szósz irtó csípős (mondhatni kétszercsíp :D), a fehér szósz pedig kókusztejből készült, ami a csípős szósz enyhítését szolgálja. Végül az elképzelhetetlenül gejj, ehetetlenül édes sütemény, amiért bolondulnak az indiaiak, szerintem rajtuk kívül talán még az angolok tudnak egyedül ilyen szirupos édességeket megenni. Az a kis kerek, rántottgomba fazonú dolog a süti ott alul.
A vizet persze nem mertem meginni, mindenhol olyan lelkesen hozzák, pedig az egyenes utat jelent a háromhetes hasmenéshez, de végül jól jött az evés utáni kézmosáshoz, ugyanis bizony kézzel ettem, mert evőeszköz a hagyományos indiai konyhában nem dívik. Én rendkívül élveztem, nagyon szeretek kézzel enni, ezeket az ételeket főleg, akár könyékig is bele lehet mászni a kajába és senki nem szól rád, sőt a helyiek irtóra értékelik, ha nem finnyáskodsz.


Ime az kajaosztás, mindenki kap bőven, az ételosztók kőrbejárnak és kiabálják, hogy milyen étel van náluk az alumínium (hmm de egészséges...) vödörben.


Óriási élmény volt ott a poros, de meleg földön, még vagy ötszáz indiaival ebédelni, csendben, jó hangulatban a kellemes nyári napon így március közepén. Nagyon élveztem! Az indiai konyha csodálatos, egészséges és laktató.