2009. november 23.

RÁNTOTT CUKINIVIRÁG (olasz)

Ahogy ígértem az előző bejegyzésben, most leírom neked a receptjét.

Egy fotó a cukkiniről, virágostól:
Már lehet kapni néhány piacon ebben az előfordulásában, igaz a szezonja nem most van, hanem inkább június vége, július közepe, vetéstől függően.



Íme maga a virág, amit végül kirántunk:



Hozzávalók: ☻/

2 kicsi tojás
2 dl (laktózmentes) natúr joghurt
5 dkg (laktózmentes) margarin olvasztva
20 dkg liszt
fél sütőpor
csipet só
8 cukkinivirág

Elkészítés:

Sűrű palacsintatésztát készíts a fenti hozzávalókból. Mártsd bele a cukkinivirágokat és forró olajban süsd ropogósra.
Tálalhatod krumplipürével, grillzöldségekkel, vagy bármilyen zöldsalátával.



2009. november 19.

MINESTRONE LEVES (olasz) ÉS OLASZORSZÁG

Olaszország... Tavaly nyáron voltunk anyával Rómában. Persze az itt tapasztaltak nem igazak az egész országra, mivel elég sokszínű a kultúrájuk. Erről egy kedves barátném sokat tudna mesélni, ő ugyanis olaszőrült (mint tudjuk, Beike).

Mi sok furcsaságot tapasztaltunk; én speciel ki tudok borulni ezen a sziesztázáson, hogy délben éhen is pusztulhat az ember, akkor sem talál nyitva éttermet, de hát a turista szokja meg a helyi szokásokat. Amikor megérkeztünk, a szálláson, ami mellesleg egy apácák által vezetett katolikus szálláshely volt a külvárosban, azonnal kirabolták az útitársainkat a becheck-ollásnál, (hú, de szép szó ez) gyakorlatilag a hátunk mögött. Aztán nap mint nap az életünkért futottunk át az úttesten az eszement motorosok és autósok elől.


De ami most lényeg, az a gasztronómia. Az első nap elkövettük azt a hibát, mentségünkre szóljon, hogy nagyon fáradtak voltunk az utazástól, hogy egy túristaövezetben ettünk. Nos, az ilyen helyeken a pincérek beszélnek angolul, kedvesek és segítőkészek, a kaja viszont iszonyat és a wc kritikán aluli. Életem egyik legszörnyűbb pizzáját ettem ott.

Ebből okulva másnap már bemerészkedtünk a helyi éttermekbe, ahol a korábban tapasztaltak totális inverzével találkoztunk, azaz: a kaja mennyei, a wc illatos és tiszta, de a kiszolgálás és az értés (kizárólag kézzel-lábbal), az durva volt. Gyakorlatilag a helyiekkel együtt kellett pitiznünk a házigazda (aki egyben a pincér is volt) kegyeiért, hogy másfél óra alatt legalább a rendelésünket vegye fel. Az asszony az elviselhetőt erősen karcoló hangfrekvenciájú hangon osztotta a konyhát non-stop, meg persze apát is, aki egy csendes, pocakos, anyától megőszült halántékú, magában dörmögő középkorú alacsony pasas. Az abrosz tiszta, minden házilag készült, a kaja nagyon finom volt. Ez egy trattoria volt, a belváros szélén. A másik helyet az útikönyv ajánlotta, meleg hangulatú, barátságos és elég nagy forgalmú étterem volt, ahol csak azért kaptunk helyet, mert mi korábban vacsorázunk, mit az átlag olasz ember. Alighogy leadtuk a rendelést, arra lettünk figyelmesek, hogy az egész hely megtelt, még a mi asztalunkhoz is ültettek embereket. Óriási pörgés, hangoskodás, a pincérek futkostak fel-alá és anyával kitotóztuk rögtön, ki lehet a tulaj, aki a legjobban kavart és legnagyobb hangon, a legmesszebbről kiabált be a konyhába. Irtó lelkes volt és az összes vendéget ismerte, mindekivel kezet fogott. Ő volt mindeki Giovannija.
Ez a fent említett étterem, és jól látható, ahogyan a pincérek suhannak.


Olyan finomságokat ettünk ott, amik állítólag igazi római inyecségek, mint pl rántott cukinivirág, amit azóta is előszeretettel készítünk otthon (lsd később, mint recept), májassal töltött óriás zöld oliva és paradicsomos rizsgombóc. És természetesen az örök kedvenc: minestrone leves, jó sűrűn, babbal, hogy megálljon benne a kanál. Nagyon finom volt.

Hozzávalók:

1 liter víz
1 fej vöröshagyma
1 sárgarépa
fél kis cukkini
negyed fej fehérképoszta
4-5 szál zellerzöldje
5 gerezd fokhagyma
egy marék bármilyen szárazbab
1 marék vöröslencse
kevés zellergumó
néhány centis darab karalábé
zöldborsó
és bármilyen egyéb zöldség, pl: zöldbab, spárga, gyömbérgyökér, kelbimbó, paprika, brokoli, karfiol, stb
1 db krumpli
1 db paradicsom
só, bors, rozmaring, majoránna, oregánó, ízlés szerint
én szoktam bele tenni egy kis cayenne borsot, de nem muszáj
egy marék makaróni tészta, kb 6-7 centis darabokra törve
kb 1 evőkanálnyi vaj (valamilyen laktózmentes)

Speciális konyhai eszköz: kukta

Elkészítés:

Előző nap érdemes beáztatni a lencsét és a babot (én az adzuki babot kedvelem, mert az nem csinál szelet...).
Mielőtt belefognál a készítésbe, mindenképpen érdemes előre megpucolni és összevágni tetszőlegesen az összes zöldséget. Ha ez megvan, akkor tedd fel a vajat a kuktában és pirítsd meg benne a karikákra vágott vöröshagymát. Szórd rá az összes, lehetőleg idényzöldséget. Tényleg bármi jó, amit szeretsz. Fontos, hogy a paradicsom és a bab benne legyen, ettől minestrone ugyanis a minestrone.
Kicsit pirítd a zöldeket is a vajon, majd öntsd fel a vízzel. Jól fűszerezd, mert a sok zöldség felszívja az ízeket.
Zárd le a kuktát és ha el kezd szuszogni, onnan számítva még 5 percig főzd. Ezután zárd el a gázt és várd meg, amíg kihűl a kukta, hogy ki tudd nyitni.

TIPP: ha a kuktát a mosogatóban hideg víz alá tesszük, sokkal hamarabb ki lehet nyitni.



Ha kinyitottad, mindenképp kóstold meg a lévét mert most még lehetőséged van utánnafűszerezni. Tedd bele most a tésztát és ha esetleg karfiolt is szeretnél főzni a levesbe, azt is inkább most tedd bele, mert ő nagyon könnyen szétfő, majd zárd vissza a kuktát és még 5 percig szuszogtasd. Végül ismét óvatosan nyisd ki és tálald parmezán sajttal és/vagy ropogós grissinivel.

2009. november 5.

ÉS MÉG ÚJ LAKTÓZMENTES TERMÉKEK MAGYARORSZÁGON!!!

Milyen vicces, most hogy írtam a metrós termékekről! Este meglátogattam egyik legjobb barátnémat, aki a kezembe nyomott egy Spar újságot, az első lapján vadi új laktózmentes termékekkel!!! (Köszi Anita) A tej hihetetlenül olcsó, ráadásul most akciós is, szóval alig több, mint 200 Ft, ami azért valljuk be, a többi 400-500-900 Ft-os, számunkra is fogyasztható tejhez képest egy megváltás.
Vittem is a jó hírt, a Laktózérzékenyek Társaságának klubjába, ahol már addigra ők is értesültek az új termékekről. Felíratkoztam a terméktesztelésre is, nem tudom beválasztanak-e...

Azért kíváncsi vagyok, meddig leszek ezek a termékek forgalomban és persze, hogy meddig lesznek olcsóbbak, mint a többi, mert azért az egészséges verseny fogalmáról kissé mások az elképzeléseim, mint ami itthon zajlik, de hát ne legyünk annyira magyarok (azaz pesszimisták), hátha ezúttal tényleg valami jól sül el.


A Spar boltok egyébként is szerintem kezdik megközelíteni az elvárt minimumot mind a választékban, mind pedig a szolgáltatás szintjén. A többi, a M-csel az élen, hát siralmas. Itt, ahol lakom, példának okáért, a környéken egyetlen élelmiszerbolt van, és az pont egy a fent említett "kedvencM"-ből: 0, azaz NULLA, ZÉRÓ áruválasztékkal. És itt nem a különlegességekről beszélek, hanem az alapélelmiszerekről. Az, hogy iható ásványvíz soha nincs, csak ezek a "renyhe" (bocsánat: enyhe), de szénsavmentesnek mondott vacakok vagy, hogy 3 különböző WC papír képezik az óriási áruválasztékot, amelyből természetesen mindhárom illatosított (amit gyűlölök) és persze drága is, ez mind hagyján. De hogy nem lehet kapni fahéjat, az szerintem durva. Persze így el sem várhatom, hogy bármiféle laktózmentes cuccuk legyen, mert az kimerül abban, hogy kéthavonta egyszer rendelnek kb 1 kartonnyi tejcukormentes tejet, ami persze hipp-hopp el is fogy. Ha erről lemaradsz, barátom, akkor így jártál.
Így kénytelen vagyok egy sokkal távolabbi boltból BKV-n cipelni haza a tejtermékeket.
És én még a jól ellátott fővárosban lakom. Amikor a szüleimhez utazok, hát ez a téma egy külön bejegyzést is megér.

Egyébként találtam végre kecske joghurtot egy bioboltban, én bírom a kecsketejből készült termékeket, fél liter 550 Ft. De miért? Kész vagyok ettől. Még jó, hogy végre van. Csak nem tudom, ki fogja megvenni.

Na, de örüljünk most egy kicsit annak, ami van. Spar. (Ez most úgy hangzik, mint egy reklám. Pedig egy fillért sem kapok érte sajna... De kár!)

2009. november 2.

ÚJ LAKTÓZMENTES TERMÉKEK MAGYARORSZÁGON

Hát Laktózintoleráns, Étkezésre Tudatos, Gasztromán Barátaim, most sikerült kipróbálnom egy osztrák cég legújabb termékeit, amit én eddig csak a Metróban találtam meg. Szándékosan nem mondom a nevét, nem szeretek reklámozni semmit. De akit érdekel, írjon bejegyzést vagy emilt, szívesen megírom neki.

Szóval van rengeteg féle cucc: vajkrém, tejszín, margarin, tej, joghurt, túró, stb.
A vajkrémre fájt a fogam, de mivel közel 700 Ft-ra kostál, úgy döntöttem, készítek inkább én.
A túrót viszont megkóstoltam, nem egészen az volt, amire számítottam. Sokkal krémesebb állagú, mint a mi magyar valódi túrónk, édesebb is, szóval inkább valami tejszín és lágy túró keverékére emlékeztetett. Nem volt rossz, főleg, mert Rákóczy Túróst készítettem belőle, abba talán még jobb is volt, mint a hagyományos állagú lett volna, de mondjuk túrós csuszát vagy túrógombócot nem készítenék belőle, mert az előbbihez nem illene, az utóbbi pedig nem maradna egyben.
A gyümölcsös joghurt fincsi volt, a natúr is.
Volt még valami túróhabszerű termék is, az ízlett a legjobban.

Megnéztem a cég honlapját és ott láttam, hogy számtalan, itthon még persze nem kapható termékük van, jégkrémtől elkezdve, kávétejszín, csokipuding, Tzaziki, stb.

Szóval örömmel várjuk a további termékeket, kedves Forgalmazó!