MEGFORDÍTOTT GYÜMÖLCSTORTA JOGHURTTAL

Olyan sokan tiltakoznak a Valentín nap ellen, mert nem magyar, mert csöpögős, meg mindenféle kifogással magyarázkodnak. Ezt nem értem. Az ember életében fontosak az ünnepek, a meghitt pillanatok, mindegy milyen köntösbe bújtatjuk őket. Mert ettől lesznek ezek a napok különlegesek. Természetesen nem kell félreértelmezni: ez nem azt jelenti, hogy csak azon az adott napon "kell" szeretnünk egymást, mint ahogyan a karácsonynak sem ez az üzenete. Nem KELL rózsaszínű, eltúlzott, gagyi vacakokat vásárolni, sőt vásárolni sem kell feltétlenül. Pont nem ez a lényeg!

Egy szépen megterített asztal, egy üveg finom bor gyertyafény mellett elfogyasztott vacsora vagy csak egy süti, ennyi is bőven elég, ha az embernek van a meghittségre igénye.

Az ünnepek számomra fontosak és az is, kivel töltöm el. Nem akarok papolni arról, hogy mennyire sajnálatos, hogy ennyire menekülnek az emberek azon kevés pillanat elől, amire készülni kell, ami kicsit más mint a többi nap, ami esetleg okot adhat arra, hogy otthon maradjon és egy lecsendesült estét töltsön el számára kiemelt fontosságú emberekkel. Persze mindenki maga döntse el, hogy mit fogad el ünnepként és mit nem, de talán érdemes lehet azon is elgondolkodni, miért van bennünk ez az ellenállás... 

Néhányan kimondottan hadjáratokat indítanak a Valentín nap ellen, lenyilazott angyalkákkal, meg ilyenek. Szomorú.

Én szeretem, hogy folyamatosan változik a világ, hiszen ez a természete. A változás elvisz néhány idejemúlt dolgot és hoz újakat és ez így van jól. Beengedem a jó, új dolgokat. Mindenki el tudja dönteni, ő mit tud adoptálni. Ez az ünnep is csak  ilyen.

Bocs, csak ennyit akartam elmondani. Na jöjjön a recept!

Bárhogy is van, tegnap ezt a tortát sütöttem a páromnak és olyan jól sikerült, hogy vacsora előtt betoltuk a felét és csak azért nem az egészet, hogy ne maradjon ki a vacsi...

A fotóimmal sokat küzdök, mert annyira nincs fény, hogy egyszerűen kinylódok azzal, hogy legalább valamennyire vissza tudjam adni az ételek karakterisztikáját. Nem könnyű.

Hozzávalók:

15 dkg cukor

2 kisebb alma

2 banán

néhány szem fagyasztott szeder (persze bármi más gyümölcs is lehet)

tésztához:

2 tojás

2 dl natúr (laktózmentes)  joghurt

1,5 dl olaj

1,5 dl kristálycukor

1,5 dl liszt

1 csomag sütőpor

1 csomag vaniliás cukor

csipet só

2 tk keserű kakaópor

4 marék csokidarabkák

Egyéb konyhai eszköz: kerek, csatos tortaforma (kicsi)

Elkészítés:

Az egyik leggyorsabb torta, amit valaha sütöttem. Nagyjából húsz perc elegendő a sütésre való előkészítésre.  Imádom!

Szórd bele a 15 deka cukrot egyenletesen a forma aljába. Ide helyezd el, amilyen alakzatban szeretnéd a két centi vatagságúra vágott gyümölcsöket. A sütőben a cukor gyönyörűen meg fog karamellizálódni.

Egy tálban habosra keverd a tojást a maradék cukrokkal. Add hozzá a sót, az olajat, a joghurtot, majd a sütőporos-kakaós lisztet. Végül keverd bele a csokidarabokat és a masszát egyenletesen öntsd bele a formába a gyümölcsök tetejére.

Mivel a karamell, ha nem záródik jól a tortaforma, kifolyhat, tegyél alá alufóliát. Én tegnap feleennyi mennyiségből készítettem a sütit a kicsi csatos formámban, ami jól zár, igy csak picit folyt ki a cukormáz. De ha nincs szerencséd, lehet a sütőt rendesen kapargatni utána, ha nem vagy elővigyázatos...

Előmelegített 180 fokos sütőben kb. 45 percig süsd, tűpróbával ellenőrizd.

Ez a süti egy trükkös kis süti, mert fordítva kell sütni, mint ahogy tálalom. A cukor segitségével a tortaforma aljában megkaramellizálódnak a gyümölcsök, ők kerülnek a tetejére.

Így néz ki megsütve a torta:

Amikor langyos, óvatosan nyisd le róla a keretet és egy határozott mozdulattal fordtsd meg (mondjuk borítsd rá egy tányérra). Kezd el leemelni a tortaforma tetejét, amíg langyos, engedni fogja a cukormáz. 

Ha akarod, díszítheted marcipánszivvel vagy megszórhatod szines cukrokkal, kókuszreszelékkel.