KESUDIÓS CURRY (indiai)

Korábban is ettem már itthoni indiai éttermekben, de kint nagyon finom volt, igazán autentikus. (vagy én vagyok elfogult)

Egy sztori is kapcsolódik ehhez a kajához: egy magyar lánnyal együtt beültünk egy külföldiek számára működő étterem teraszára. A kilátás a Gangeszra, szikrázó napsütés, ínycsiklandó ételek illata. Egyszóval tuti. Megrendeltük a kis teánkat, majd az ételt és amikor kihozták az evőeszközöket (ebből is látszik, hogy nem helybélieknek szánt étterem volt, hiszen ők kézzel esznek), egy nagy furkósbotot is letettek az asztalunkra a teríték mellé. El sem tudtam képzelni, minek, úgyhogy megkérdeztem. Mint megtudtam, ezzel kell majd megvédenünk a kajánkat a lopkodó majmok elől, ha már ekkora barmok voltunk, hogy kiültünk a teraszra, szabad prédaként.

Hozzávalók: ☻☻☻☻

250 gr kesudió
4 tk curry
2 tk kurkuma
2 tk tumeric (helyettesíthető kurkumával, nincs óriási különbség köztük főzés szempontjából)
2 késhegynyi őrölt kömény
ízlés szerint chillipor
3 dl kókusztej
2 kis fej vöröshagyma
1 ek pálmazsír (vagy ahogy a párom csúfolja: bálnazsír :-D) vagy olaj
só nem nagyon kell, persze ezt rád bízom, ráadásul amennyiben sózott kesut veszel, jobb, ha előtte lemosod vízzel

Speciális konyhai eszköz: aprító

Elkészítés:

Aprítóban úgy zúzd össze a kesut, hogy jócskán maradjanak nagy darabok benne, tehát csak egy pillanatra kapcsold be a gépet.
A vajon üvegesre pirítsd a felaprított hagymát egy kisebb teflonban. Add hozzá a a fűszereket, kivéve a chillit és pirítsd őket együtt még kb 1 percig ügyelve arra, hogy nehogy megégjen (javaslom a közepes lángot használni), majd add hozzá a chillit és a kesudiót is. Pár percig így is pirongasd 2 percig. Add hozzá a kókusztejet és kevergetve süsd tovább még egy percig. Kész.
Barna rizzsel a legjobb!

Ezzel a sok kis perccel sem tart az egész kaja elkészítése 10 percnél, hát nem szuper?! Ez való nekem, dolgozó háziasszonynak! (Te jó ég, de sz*rul hangzik, nem lehetek még ilyen öreg!? ÁÁÁÁÁÁÁH!) Legyen inkább dolgozó csaj. Így jobb azért...

Sajna a barnarizsről mindez nem mondható el, kb 30-40 percig kell kuktában főzni. Amire figyelj, ne nagyon fűszerezd, mert együtt a kesucurryvel nagyon sokat kell majd rá innod. Egyébként is ez a funkciója a köreteknek a keleten, azaz hogy a jó fűszeres főételek ízét tompítsa, nem pedig önálló ételként funkcionál.

Egyetlen baj talán ezzel a kajával, hogy a kesudió miatt nem túl olcsó.

A curryről eszembe jutott még egy indiai sztori a millióból: kórházban voltunk, elkísértem egy társam, akinek nagyon csúnyán begyulladt a foga. Hát a helyről annyit, hogy hatalmas volt, nem volt nagy munkatempó, alig sikerül találnunk egy orvost. A váróban galambok adták a társaságot, vártam, mikor lép be egy tehén is, de mivel a váró az emeleten volt, ezért a lusta bocik nem jöttek fel. De csak ezen múlott.
A lényeg, az érzésteleítés nélkül végzett gyökérkezelés után lementünk az úgynevezett gyógyszertárba a pincébe, ahol egy enyhén izzadtságszagú mosolygós pasi adta ki a gyógyszer: legnagyobb meglepetésemre a recept alapján kiszabott adagot az alábbiak alapján mérte ki: fogott egy levél bogyót, egy ollót és levágott belőle pont annyit, amennyi járt. A többit visszatette a gyógyszer dobozába és eltette másnak. Szerintem ez tök praktikus, semmi pazarlás, semmi mérgező hulladék. Nem lenne rossz itthon sem. Persze jócskán megnehezítené a leltározást! Végül visszaadta a vényt is, így legközelebb is azzal mentünk ugyanazért a gyógyszerért. Ez aztán a spórolás!

Hát India egy csoda.


A fotózással kapcsolatban egy újabb technikát tanultam: hogyan lehet a hátteret kezelni. Mélység-élesség állítás. Nekem nagyon tetszik, ha az ételfotózásnál a háttérben sejtelmesen meghúzódnak a kellékek. Én persze teljesen amatőr vagyok és még jó sokat kell tanulnom. Egyenlőre a páromtól kapom a technikai tippeket, aki szintén új a témában, szóval próbálkozunk.
Az biztos, hogy a következős beruházásom egy tuti állvány lesz, mert most, hogy itt az ősz, a fények elég sok gondot okoznak a képélességgel kapcsolatban, az én kis, egyébként "kimondottan napfényes" lakásomban...