2012. február 6.

RASAM (Indiai sárgaborsó leves)


Két dolgot tudok igazán elképzelni ebben a hidegben és hóban (amit mellesleg nagyon szeretek és nem panaszkodok rá): gyömbértea és egy jó fűszeres, meleg leves. Ez utóbbit választottam most.
Tavaly is feltettem az egyik csípős kedvencemet:
thai leves   
Ezúttal egy bangalore-i specialitást hoztam, nagyon finom! A rengeteg fűszer teszi igazán különlegessé a sárgaborsó jellegzetes ízét és jól fel is melegít.
Lehet variálni a fűszerekkel, mert nekem sem volt otthon raszam fűszerkeverék például, de megoldottam a sajátjaimból, de tény, hogy némi készlettel kell rendelkezned hozzá. Ezért is kapcsolom ezt a receptet az előző bejegyzésemhez.


Hozzávalók:
200 gr sárgaborsó előző este beáztatva
1 mk cayenne bors vagy 2 kk frissen őrölt, csípős fűszerpaprika/chili
(aki nem szereti nagyon csípősen az ételeket, javaslom, hogy csak a felét tegye bele a levesbe a fenti erőspaprikáknak)
1,3 l víz
3 nagy paradicsom, cikkelyekre majd azokat háromba vágva
1 ek apróra vágott korianderlevél (ha nincs lehet petrezselyem, de az íze hiányozni fog)
fél tk cukor
1 csapott tk tamarind koncentrátum (szezámmagpasta, ami a humuszba is kell)
1 ek (laktózmentes) vaj
2 fokhagyma felaprózva
1 tk fekete mustármag
6 currylevél
1 tk római kömény
fél tk kurkuma
negyed tk hing, elhagyható
eredeti recept szerint 1 evőkanál raszam fűszerkeverék, ez én házilag az alábbiakból készítettem el:
csipet:
mustármag
koriandermag
feketebors
római kömény
édesköménymag vagy lepkeszegmag (csak nagyon kevés kell!)
Mozsárban törd össze őket.
A sárgaborsót tedd kuktába, szórd hozzá a cayenne borsot vagy chilit és kb 30 percig főzd (kukta nélkül legalább 45-50 perc kell neki.)
Nyisd ki a kuktát és add hozzá az apróra vágott paradicsomot, a fokhagymát, a koriander vagy petrezselyemlevelet és a raszam fűszerkeverkéket. Még 10 percig főzd, de itt már elég, ha csak egy síma fedővel takarod le. Ekkor add hozzá a tamarind pasztát, a sót, a cukrot és meg 8 percig főzd. Ez alatt forrósítsd a vajat, pattogtasd ki benne a fekete mustármagot. Ha ez megvan, szórd bele a curryleveleket, a római köményt és kicsit pirítsd. Végül add hozzá a hinget ha van, és a kurkumát és az egészet öntsd hozzá a leveshez. Jól keverd el és egy percig rotyogtasd. Forrón tálald.

2012. február 1.

FŰSZEREK

Erről a témáról órákat és ódákat tudnék zengeni. Minden esetre, aki ismer, tudja, hogy bármikor le lehet venni engem a lábamról fűszerekkel. Aki az utazásáról szeretne nekem szuvenirt hozni, a legnagyobb boldogságot egy, általam még nem ismert fűszerrel tud okozni. (hááát most akkor bevallom: a hűtőmágnes nem az én világom...)

A fűszer jó. 
Némelyik segíti az emésztést, mások fertőtlenítenek vagy szineznek és nem utolsó sorban az ételekből fantasztikus karaktereket tud kihozni egy-egy jól eltalált ízarzenál. A fűszerrel való helyes bánásmód egy művészet. Respect.

Semmitől nem támad jobban kedvem sírni, mint a levesporok és az ételízesítők rideg magyar valóságától. Egyhangú, felturbózott és leginkább sós műanyagzacskóra emlékeztető egyedízt garantál minden ételnek ez a gyorsélet mellékterméke. Főként a leveseken üt át ez a jellegzetes maggíz (bocsánat a terméknév használatáért, nyilván nemcsak ők...) Sok egészségre pozitív hatása sincs, legfeljebb egyenbüfit okoz minden megkínzott, magyar gyomornak. Na ezek miatt tagadom meg, hogy valaha is húslevesnek vagy erőlevesnek erőszakolt leveseket egyek étkezdékben. Csak házit, szigorúan. Aminek van köze élő zöldségekhez és fűszerekhez. No ez mondjuk a dolgos és pörgő hétköznapokban majdnem "mission impossible". Ha igényes vagy, elvesztél kábé.

Jelenleg 68 féle fűszert (köztük persze néhány fűszerkeveréket) számolta ma össze minikonyhámban. Ne utáljatok azért, mert volt rá időm, kényszerszabadságon vagyok...

Íme egy részlet:

Ami a lényeg, szinte  missziónak érzem hírdetni a fűszerek jelentőségét és noszogatni használatukat. Biztosan vannak, akik nem értik, miről beszélek most, hogy mi lenne a baj a gyorslevesekkel és a porból készült pörköltekkel (bár feltételezem, azok nemigen olvasgatják a blogomat), de még bízok benne, hogy le lehet szokni az ízfokozók testidegen illúziójáról is és rátalálni aa valódi ízekre.

Aki rendszeresen figyelemmel követi a receptjeimet tudja, hogy felhasználásukban is igyekszem segítséget nyújtani. Vannak általánosnak tekinthetőbb szabályok, pl: zöldfűszert a főzés végefelé tesszük az ételbe, nem főzzük trutyivá; vannak olyanok, mint a mustármag, hogy ki kell pattogtatni, mielőtt felhasználjuk (Indiában tanultam meg), szóval rendkívül sokszínűek és változatosak, akárcsak felhasználásuk. Persze sokmindent még én sem tudok, folyamatosan tanulok.

És akkor még a gyógynövényekről szót sem ejtettem... levendula, pitypang, medvehagyma... No, majd egy másik alkalommal.

Kedves Olvasók, csak bíztatni tudlak benneteket a fűszerpolcotok bővítésére és arra, hogy hajrá, tüntessük el az ételízesítők ízgyilkos és primitív világát és cseréljük vissza valódi ízekre ételeinket!!! :) Ki tart velem?

2012. január 18.

SÜLT CÉKLA

Bocsi, de nem tudom megunni... Cékla. 
Na jó, azért az is az okok közt van, hogy kaptam egy jó nagy adag friss, házi céklát, és nem győzöm változatosan elkészíteni. :)



Ez egy egyszerű, csak sütésigényes köretnek minősülő kaja.  Édeskés-savanykány ízvilága kitűnő kiegészítője rántottaknak (sajt, brokkoli, gomba, stb), aki szereti húsoknak, krumplis ételeknek, egytálételeknek és akár savanyúság helyett is simán megállja a helyét.   

Hozzávalók:

800 gr cékla
7 kocka vagy tk barnacukor
só, bors, ha van rózsabors
2 tk oregánó
5 ek balzsamecet (lehetőség szerint vörös)
4 ek olívaolaj
2 dl víz

Elkészítés:

A céklát jó alaposan szabadítsd meg a héjától, és mosd át. Kis hasábokat szabj belőle, olyan hasábburgonyafélét.

Tedd bele egy jénai edénybe, minden egyéb hozzávalód adj hozzá. Fedd le az edény tetejével, vagy alufóliával és süsd 130 fokon nagyjából 60 percig.

Menet közben azért érdemes rá-rákukkantani, hogy nehogy elpárologjon a leve. Amennyiben ez történne, arányosan pótold a folyadékokat (olaj, víz, ecet).

2012. január 10.

CÉKLAPÁSTÉTOM

Télen egy kicsit izgisebb friss vitamin és ásványianyag forrást találni, legalábbis nagyobb gondolkodást igényel, de mint  minden évszaknak, ennek is megvannak a maga növényei. A természet tökéletesen kitalálta ezt már. 
Ilyenkor jól támaszkodhatunk a gumósakra, sokáig jól elállnak és álltak is még a hűtő feltalálása előtt (nemcsak a hurka-kolbász).

A két kedvencemből, a céklából és a tormából késztettem az alábbi pástétomot, egy barátnőm inspirációjára.

Ime:



Hozzávalók:

tormakrém:
44 gr torma reszelve
1 mk cukor
1 mk mustár
2 tk ecet
1 tk olivaolaj
20-25 ml forróvíz
néhány csepp citromlé


Elkészítés:
Először érdemes magát a tormakrémet elkészíteni. A frissen reszelt torma nagyon erős tud lenni, így javasolt elforrázni először is. Ezt a vizet persze le kell önteni róla.
Ezután keverd hozzá a fenti összetevőket.

Főzd meg a meghámozott céklát kuktában (340 gr cékla), kis kockákra vágva.
Add hozzá az alábbiakat és turmixold össze.

2-3 tk tormakrém
só, bors
1 tk olivaolaj
néhány csepp citromlé
1 mk mustár

Pirítósra ajánlom.

2011. december 5.

ADVENTI MÉZESKALÁCS (magyar)

Nem nagyon sikerült mostanában bejegyzést feltenni, ennek kimondottan a szabadidő hiányt tudom indokaként megnevezni.  De így advent környékén kötelező sokféle fincsi sütit  készíteni és minél több emberrel megosztani, ezt a hagyományt nekem is követnem kell.

Az alábbi recept egy jól bevált mézeskalács receptből készült, némi átalakítással és egészségesítéssel.




Hozzávalók:

20 dkg méz
15 dkg margarin
25 dkg porcukor
3 tojás
1 tk szódabikarbóna
11 dkg zabpehelyliszt
64 dkg fehérliszt
fűszerek:
6 tk őrölt fahéj
késhegynyi őrölt feketebors
csipet őrölt szerecsendió
4 tk őrölt szegfűszeg
babszem nagyságú frissen őrölt gyömbér

Elkészítés:

A fűszereket őröld meg darálóban.
A megolvasztott vajat keverd össze a mézzel. Ez alatt a tojást a porcukorral verd habosra, add hozzá a fűszereket és a mézes vajat. A szódabikarbonát keverd bele a lisztkeverékbe és szitáld a folyadékba. Jó alaposan dolgozd el, hogy elváljon az edény falától.

Legalább egy napig pihentetem szobahőmérsékleten (nem a magyar szokáshoz illő téli 35 fokos szobában, hanem mondjuk 17-20 fokon). Ha hűtőben tartod, a nyújtás előtt két órával vedd ki a hűtőből, hogy ne legyen nagyon dermedt a tészta. A nyújtódeszkát jól lisztezd meg. Azon nyújtsd ki egy-másfél centis magasságúra és szaggatsd ki formák segitségével.

Szaggatás után 170 fokos sütőben sütőpapiron 20-25 percig süsd. A sütés a süti kritikus része, mivel a hossza nagyban függ a kiszaggatott forma méretétől. Ügyelj arra, hogy nem égjen meg és ne is száradjon ki. Szinte hihetetlenül gyorsan megsül, így légy résen.

Nagyon puha és finom, és sokáig puha marad, leteszteltem, konkrétan az első sütés három hete puha! (valahogy kibírtuk, hogy egy megmaradjon ennyi ideig)


Maga a sütikészítés nem sok idő, az előkészület nagyjából 20 percet vesz igénybe, amennyiben előkészíted a hozzávalókat, a szaggatás kézügyességtől függően szintén 20-30 perc. Ami macerás lehet, az a díszítés, ebben azonban kiélheted kreativitásod egy jól sikerült tojáshab esetén.

Ezzel a recepttel én készítem a nemkemény mézeskalácsot a Tudatos Vásárló Magazin legújabb számának. :D

2011. október 31.

SZEMÁMMAGOS APRÓSÜTI

Nagyon omlós.



Hozzávalók:

10 dkg gyümölcscukor vagy nyírfacukor
10 dkg (laktózmentes) vaj
2 tojás
fél tk levendula
1 tk vanilia aroma
16 dkg zabliszt
2 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
1 csapott tk sütőpor
csipet só
1 dkg szezámmag
1 ek kakaó

Elkészítése:

Keverd össze a cukrot, a langyos vajat, a tojást, az aromát, a liszteket (ide először a sütőport kutyuld bele) és a sót. Jól dolgozd el, majd válaszd ketté. Az egyik feléhez add hozzá a kakaót, a másikhoz a levendulát. 

Nyomózsákkal mogyorónyi halmokat nyomj ki sütőpapírral fedett tepsibe, szórd meg szezámmaggal és 200 fokon 10-12 percig süsd. 

Ha kihűltek, vágd őket ketté és kend meg a közepét lekvárral, majd ragaszd össze tetszőlegesen a két oldalt.

Nagyon finom házi lemon curddel!!! (hamarosan jön)

2011. október 18.

RAKOTT MÁNGOLD

A mángoldról szerintem már jó sokat áradoztam, nem is vesztegetném erre most az időd, inkább használuk ki, amíg még lehet találni a piacon vagy a kertünkben. Mostmár tényleg az utolsó lehetőségek nyújtotta pillanatokat éljük mángold ügyben.



Ez egy spontán jött remekmű.
Hozzávalók: ☻☻-☻☻☻

250 gr vörös lencse előző este beáztatva
fél bögre barnarizs
6-8 levél mángold
1 marék spenót
2 fokhagyma
2 kicsi vöröshagyma
2-3 ek (laktózmentes) tejföl
tetejére reszelt sajt
1 tojás
só, bors
1 tk garam masala
3 ek olaj
1 tk curry
1 tk korianderpor (elhagyható)
diónyi (laktózmentes) vaj vagy margarin

Elkészítése:
Először a rizst készítsd el: 1 ek olajban pirítsd meg egy kicsit és öntsd fel vízzel (ahogyan a zacskón lévő leírásban olvasható). 
Ez alatt a maradék olajon pirítsd meg a fűszereket, kivéve a curryt és pirítsd velük a leszűrt lencsét is. Majd szórd rá a curryt és főzd meg. A vörös lencse általában nagyon gyorsan elkészül, figyelj oda rá, nehogy pép legyen belőle. 
A mángoldleveleket egyesével lobogó vízbe mártsd bele egy csipesszel (természetesen konyhaival), lecsepegtetés után fektesd bele a kivajazott jénai edénybe. Sózd és borsozd. 
1 ek olajon pirtsd meg a felaprított vöröshagymát és a kinyomott fokhagymát. A mángold vízében főzd 2 percig a spenótot, szedd ki és vagdosd össze vékony csikokra. Ekkor dobd rá a hagymás olajra és futtasd át rajta.

Szedd a várakozó mángoldlevelekre az időközben elkészült rizst, a rizs tetejére pedig a lencsét. Tetején óvatosan kend meg tejföllel, szórd rá a spenótot és a sajtot, a közepébe az ujjaddal nyomj egy kisebb mélyedést, ebbe üsd bele a tojást. 
Grillezd meg a tetejét kb 5-10 percig, amíg a tojás meg nem szilárdul. 

Rendkívül laktatós és tápláló télelőtti étel.