RUKKOLAKRÉM LEVES FÜSTÖLT LAZACCAL

Bevallom őszintén, hogy ez a zseniális alapötlet, hogy rukkolából készítsek levest, sajnos nem az én fejemből pattant ki, véletlenül találtam rá a neten keresgélve. Persze aztán átalakítottam.
Elég sokat küzdök azzal, hogy bár imádom a rukkolát, nem lehet igazán kicsi adagokat kapni belőle, ezért folyton megmarad egy része, amit sajnálok kidobni. De sok napon keresztül azért nincs kedvem azt enni. Erre jelent egy kitűnő megoldást ez a recept, ráadásul nem elhanyagolható szempont azért az sem, hogy milyen finom! Na meg persze tökjó a színe! (ja, tudom, csaj vagyok...)


Hozzávalók: ☻☻☻☻

2 diónyi pálmazsír vagy laktózmentes margarin
1 vöröshagyma, felaprózva
1 csomag petrezselyem
8 dl víz
késhegynyi hing, de ez elhagyható (indiai izé amúgy)
fél mk rozmaring
1,5 tk só
2 késhegyni bors (esetleg citrombors)
2 dl kókusztej
1 fokhagyma, mindegy milyen formában, lényeg, hogy hámozd meg
1 cs kb 125 grammos rukkola

Speciális konyhai eszköz: robotgép vagy mixer

Elkészítés:

A vajon/zsíron futtasd meg a vöröshagymát. Add hozzá a rukkola és tej kivételével fentmaradó hozzávalókat és kb 5 percig főzd őket. Ezután add hozzá a rukkolát és még főzd 2 percig. Majd küld rá a kókusztejet és forrald fel. Ezután óvatosan, a testi épségedre vigyázva, turmixold le a levest és tálald füstölt lazacszeletekbe csomagolt frissen süld pirítóssal!

FÜGÉS-SZŐLŐS LAZAC

Mind a fügének, mind pedig a szőlőnek most van a szezonja. Annyira szerettem volna valami finomat készíteni belőlük, így született az alábbi recept.

Hozzávalók: ☻☻☻☻

a Füge:

Hát nem gyönyörűűűű!? Számolj belőle minden halszelethez 3-at.

4 szelet kb 120 grammos lazacfilé
így 12 füge
fél dl frissen facsart szőlőlé
kevés olaj
csipet só
esetleg halfűszer
4 gerezd fokhagyma
két szál zöldhagyma, kb 5 centis hasábokra vágva
késhegynyi bors
egy citrom kifacsart leve

Speciális konyhai eszköz: gyümölcs centrifuga

Elkészítés:

Pár órával a sütés előtt pácold be a halat az alábbi lébe: olaj, citromlé, fűszerek, aprított fokhagyma.
A szőlőt centrifugán csavard ki.
Kevés (max 1 ek-nyi) olajon vagy vajon kezd el sütni a lazacot a hagymával, közepesnél nagyobb lángon. Szépen pirítsd meg ügyelve arra, hogy a hal közepe is átsüljön. A lazacnak nem kell túl sok idő, akkor a jó, amikor a bőre egészen ropogós és sötét. Amikor készre sült, add hozzá a félbe vágott fügéket és öntsd rá a szőlőlét. Fedd le a serpenyőt és még kb 5-10 percig süsd, amíg a füge annyira megpárolódik, hogy már puha de még nem folyik szét és megtartotta az eredeti színét.


Tálaláskor a megmaradt páclével locsold meg a köretet (rizs, kuszkusz vagy burgonyakrokett, stb), vagy adj mellé friss salátát, akkor a hal kaphatja meg a fincsi, édeskés lét.

KESUDIÓS CURRY (indiai)

Korábban is ettem már itthoni indiai éttermekben, de kint nagyon finom volt, igazán autentikus. (vagy én vagyok elfogult)

Egy sztori is kapcsolódik ehhez a kajához: egy magyar lánnyal együtt beültünk egy külföldiek számára működő étterem teraszára. A kilátás a Gangeszra, szikrázó napsütés, ínycsiklandó ételek illata. Egyszóval tuti. Megrendeltük a kis teánkat, majd az ételt és amikor kihozták az evőeszközöket (ebből is látszik, hogy nem helybélieknek szánt étterem volt, hiszen ők kézzel esznek), egy nagy furkósbotot is letettek az asztalunkra a teríték mellé. El sem tudtam képzelni, minek, úgyhogy megkérdeztem. Mint megtudtam, ezzel kell majd megvédenünk a kajánkat a lopkodó majmok elől, ha már ekkora barmok voltunk, hogy kiültünk a teraszra, szabad prédaként.

Hozzávalók: ☻☻☻☻

250 gr kesudió
4 tk curry
2 tk kurkuma
2 tk tumeric (helyettesíthető kurkumával, nincs óriási különbség köztük főzés szempontjából)
2 késhegynyi őrölt kömény
ízlés szerint chillipor
3 dl kókusztej
2 kis fej vöröshagyma
1 ek pálmazsír (vagy ahogy a párom csúfolja: bálnazsír :-D) vagy olaj
só nem nagyon kell, persze ezt rád bízom, ráadásul amennyiben sózott kesut veszel, jobb, ha előtte lemosod vízzel

Speciális konyhai eszköz: aprító

Elkészítés:

Aprítóban úgy zúzd össze a kesut, hogy jócskán maradjanak nagy darabok benne, tehát csak egy pillanatra kapcsold be a gépet.
A vajon üvegesre pirítsd a felaprított hagymát egy kisebb teflonban. Add hozzá a a fűszereket, kivéve a chillit és pirítsd őket együtt még kb 1 percig ügyelve arra, hogy nehogy megégjen (javaslom a közepes lángot használni), majd add hozzá a chillit és a kesudiót is. Pár percig így is pirongasd 2 percig. Add hozzá a kókusztejet és kevergetve süsd tovább még egy percig. Kész.
Barna rizzsel a legjobb!

Ezzel a sok kis perccel sem tart az egész kaja elkészítése 10 percnél, hát nem szuper?! Ez való nekem, dolgozó háziasszonynak! (Te jó ég, de sz*rul hangzik, nem lehetek még ilyen öreg!? ÁÁÁÁÁÁÁH!) Legyen inkább dolgozó csaj. Így jobb azért...

Sajna a barnarizsről mindez nem mondható el, kb 30-40 percig kell kuktában főzni. Amire figyelj, ne nagyon fűszerezd, mert együtt a kesucurryvel nagyon sokat kell majd rá innod. Egyébként is ez a funkciója a köreteknek a keleten, azaz hogy a jó fűszeres főételek ízét tompítsa, nem pedig önálló ételként funkcionál.

Egyetlen baj talán ezzel a kajával, hogy a kesudió miatt nem túl olcsó.

A curryről eszembe jutott még egy indiai sztori a millióból: kórházban voltunk, elkísértem egy társam, akinek nagyon csúnyán begyulladt a foga. Hát a helyről annyit, hogy hatalmas volt, nem volt nagy munkatempó, alig sikerül találnunk egy orvost. A váróban galambok adták a társaságot, vártam, mikor lép be egy tehén is, de mivel a váró az emeleten volt, ezért a lusta bocik nem jöttek fel. De csak ezen múlott.
A lényeg, az érzésteleítés nélkül végzett gyökérkezelés után lementünk az úgynevezett gyógyszertárba a pincébe, ahol egy enyhén izzadtságszagú mosolygós pasi adta ki a gyógyszer: legnagyobb meglepetésemre a recept alapján kiszabott adagot az alábbiak alapján mérte ki: fogott egy levél bogyót, egy ollót és levágott belőle pont annyit, amennyi járt. A többit visszatette a gyógyszer dobozába és eltette másnak. Szerintem ez tök praktikus, semmi pazarlás, semmi mérgező hulladék. Nem lenne rossz itthon sem. Persze jócskán megnehezítené a leltározást! Végül visszaadta a vényt is, így legközelebb is azzal mentünk ugyanazért a gyógyszerért. Ez aztán a spórolás!

Hát India egy csoda.


A fotózással kapcsolatban egy újabb technikát tanultam: hogyan lehet a hátteret kezelni. Mélység-élesség állítás. Nekem nagyon tetszik, ha az ételfotózásnál a háttérben sejtelmesen meghúzódnak a kellékek. Én persze teljesen amatőr vagyok és még jó sokat kell tanulnom. Egyenlőre a páromtól kapom a technikai tippeket, aki szintén új a témában, szóval próbálkozunk.
Az biztos, hogy a következős beruházásom egy tuti állvány lesz, mert most, hogy itt az ősz, a fények elég sok gondot okoznak a képélességgel kapcsolatban, az én kis, egyébként "kimondottan napfényes" lakásomban...

MANGÓ LASSI (indiai)

(2 pohárnyi adaghoz)


Nagyon szeretem!!!

Egyszerű, gyors és kiválóan alkalmas a csípős ételek mellé tűzoltásnak.

Hozzávalók:

1 érett mangó
1 doboz joghurt (kivételesen nem a szójajoghurtot ajánlanám, jobb a sima laktózmentes)
2 tk méz

Speciális konyhaeszköz: robotgép, vagy botmixer

Elkészítés:

Hámozd meg a mangót, kis darabokban vágd le a magról a húsát. Öntsd bele a joghurtot és add hozzá a mézet. Turmixold és idd meg!

Lehet, hogy kell hozzá kanál is, mert elég masszív az anyaga, szóval ez nem amolyan könnyű kis turmix, mint amihez szoktunk.

INDIA (ÉSZAK-NYUGAT)

Nem könnyű a téma, életem egyik legjelentősebb utazásáról kellene most egy rövid kis ismertetőt írnom. Azt hiszem, most nem próbálom meg a lehetetlent, inkább csak néhány hintet adok, néhány nagyon személyes impresszióval szolgálhatok.

Rám hatalmas hatással volt az ország, és úgy vettem észre, hogy nem nagyon van olyan ember, aki érzelmek nélkül hagyná maga mögött Indiát. Vagy visszavágysz, vagy meggyűlölöd és soha vissza nem mész. Átmenet nincs. Sok helyen jártam már, de ehhez foghatót még nem tapasztaltam. A gond az, hogy nehéz szavakba önteni. Érezni, megtapasztalni, megszagolni kell, mert különben az útibeszámoló is csak olyan marad, mint az a sok fotó, amit bárki láthat Indiáról: szép, színes, kissé sokkoló. Ráadásul itthonról nehéz megérteni azt is, hogy az ottaniak miért élnek úgy, ahogy teszik.

Az utazás a megérkezésem első 24 órájában valóban sokkoló volt, miután észleltem, hogy valahol a reptértől vezető úton leesett az állam, mély depresszióba zuhantam és azon agyaltam, milyen esélyeim lennének egymilliárd emberen segíteni, hogy hiába is adtam volna oda mindenemet nekik, még akkor is csak egy homokszem lett volna a Góbi Sivatagban az adományom nagysága. Aztán következett az ámulat, aztán a csodálat, aztán a zavar a fejemben, amikor azt éreztem, semmit sem értek, és aztán egy hihetetlen nyugalom, majd végül összeállt a kép. És azóta másként tátom a világot. Tömören talán ennyi. Gondolom ez nem túlzottan érthető. Bocsika.

No, de ami most a lényeg, a gasztronómia. A kaja Isteni! Azt leszámítva, hogy rengeteg tejet és tejterméket fogyasztanak, hiszen a tehéntejnek az ő kultúrájukban komoly misztikuma van, minden mást ehettem ... volna, ha a WHO-s előírások és barátaim tanácsa nem tartott volna vissza tőle. Én ugyan a család hosszas unszolására beadattam magamnak a hepatitisz A és B elleni védőoltást, mégsem nem mertem utcán enni. 2 alkalommal tettem kivételt, mindannyiszor egy nagyon kedves helybéli barátom kalauzolt el utcai étterembe. Persze vannak kimondottan túristáknak szánt étkezdék, azok valóban teljesen biztonságosak, bár őszintén és férfiasan bevallom, vizet ott sem mertem inni az asztalra letett majoműzésre szánt furkósbot melletti kancsóból. Én most szerencsémre egy jellemzően vega megyében jártam, így volt bőven számomra is kedvező választék.

Mindenféle higiénés ellenérzésemet le kellett küzdenem, amikor a helybéli kedves barátom (három napos, életem legkomolyabb hasmenése és nem evése után) meghívott vacsorázni az általa legjobbnak ítélt közeli étterembe. Az asztal elmondhatatlanul koszos volt, az emberek is, óriási volt a sürgésforgás, ami még nem vette volna el teljesen a kedvemet a vacsitól, de akkor megjelent egy furcsa külsejű ám annál kedvesebb pincérnek mondott férfi, akinek a rendelés felírásakor elővillant a keze, na akkor egy ájulás előtti állapotban erősen elbizonytalanodva fordultam pártfogómhoz, figyelmeztetvén, hogy az elmúlt napok által megviselődött gyomrom igényeit talán mégsem itt kellene kielégíteni. De ő biztosított arról, hogy nem lesz baj, én pedig nem akartam őt megbántani, így belementem. Nos, garantáltan az kinti tartózkodásom legjobb ételét ettem ott. És még beteg sem lettem. A fűszerek, a tartalom teljesen helyre rakta a totálisan kiürült és megtisztult gyomromat, azt hiszem a legjobbat adtam neki, amit csak kaphatott.

No de számos ilyen és hasonló kalandban volt részem, és biztos vagyok benne, hogy minden ide látogatónak is.

Itt a blogon két helyi jellegzetesség elkészítését szeretném így első körben bemutatni.

Az egyik egy olyan ital, amibe sajnos csak beledughattam a nyelvem, mert joghurtos és alig vártam, hogy hazajöjjek, itthon elkészítsem magamnak, a másik pedig egy abszolút kedvenc. Természetesen curry.

Amit a legjobban szeretek talán az indiai konyhában (leszámítva, hogy rengeteg rizst és zöldséget esznek), hogy FŰSZEREKET HASZNÁLNAK!!! El tudjuk mi ezt itt Európában képzelni?!



Na jó, azért néhány képet csak felrakok még, néhányat a millióból, ami készült:


Ha csak egyetlen képet tehetnék fel ide, akkor talán ez lenne az. Hihetetlen a kontraszt a szépség és a szemét egy helyen való megjelenése közt. Azt hiszem, csak a szemétben békésen legelésző tehenek képe hiányzik a fotóról.

Az egyik kedvencem. Na, bedobjunk gyors' egy hambit? Kinek jött meg a kedve?



És végül: Holy Ganga, a baktériummentes csoda

♪ ♫

"IMÁDLAK INDIA!!! Hahaha..."

♪ ♫

KRUMPLIS TÉSZTA (magyar)

Ez az egyik kedvenc magyar ételem, totál vega, finom és nagyon tápláló. Ja, és nem mellékesen max 20 perc alatt elkészül előkészületekkel együtt. Nem igényel speciális konyhai eszközöket és NAGYON OLCSÓ! Ennyi mézesmadzag szerintem elég is, lássunk neki.

Hozzávalók ☻☻☻☻:

fél kg krumpli
1 közepes fej vöröshagyma
2 ek olaj
20-25 dkg nagy kocka alakú tészta
só, bors
pirospaprika

Elkészítés:

Tedd fel a tésztának a vizet főni. Kezd el a hagymát apróra felszeletelni és az olajba pirítsd meg. Érdemes valamilyen magasabb falú, lehetőleg teflon edényben elkezdeni, hogy végül minden beleférjen. Közben egész apróra vágd fel a krumplit és ha a hagyma aranyszínű, add hozzá. Pirítsd együtt őket még egy rövidebb ideig, aztán sózd és borsozd egy kicsit, majd öntsd fel vízzel addig, hogy a krumplit épphogy elfedje. Tedd rá a fedőt. Ekkora már valószínűleg a víz is felforrt a tésztának, tedd bele azt is, kicsit sózd és egy pár csepp olajat csepegtess a vízbe, hogy a tészta ne ragadjon le, és főzd meg.
Ha kész, szűrd le a tésztáról a vizet, majd öntsd hozzá a krumplihoz és kezd el együtt pirítani őket, az sem baj, ha egy kicsit lekapja.

Ha kész, azonnal tálald. A végén megszórhatod egy kis pirospaprikával, vagy ha pirosan szereted, a hagyma megpirítása után szórd bele a paprikát.

MIT FOGYASZTHATNAK A LAKTÓZÉRZÉKENYEK?

Avagy mire ügyelj vásárláskor?

Zöldségek, gyümölcsök:

A jó hír az, hogy minden probléma nélkül fogyaszthatók, a salátáknál csak arra kell figyelni, hogy ne tejfölös vagy joghurtos öntettel készüljenek. Ugyanez igaz a gyümölcssalátákra is, ahol még a tejszínhab okozhat gondot. Természetesen ezzel a problémával inkább vendégségben vagy étteremben találkozhatunk, hiszen ha főzünk, pontosan tudjuk mit teszünk az adott ételbe.

Fagyik:

Mivel megállíthatatlanul itt a nyár, mindenképpen külön figyelmet kell szentelnünk ennek a témának.

Gyümölcsfagyik egy része fogyasztható bizonyos fagylaltozókban és cukrászdákban, de főleg a citrom-eperfagyik. A lényeg, hogy vízzel készüljenek és ne tartalmazzanak semmilyen tejterméket. Ezek nyugodtan fogyaszthatók és ételkészítésre is alkalmasak. Mindenképpen kérdezd meg az eladót a fagyi összetételéről. Nyugodtan mondd meg neki, mi a betegséged, biztosan segítőkész lesz!

Sajtok:

Gyakorlatilag a lágy, friss vagy kevésbe érlelt sajtok nem alkalmasak fogyasztásra a tejcukorérzékenyek körében. De a kemény sajtok és a hosszú érési idejű sajtok tulajdonképpen laktózmentesek, így az ementáli típusú sajtok (pl. Pannónia) az érlelési idejének köszönhetően egyáltalán nem tartalmaznak tejcukrot, valamint a laktózmentes sajtok bárki számára fogyaszthatók.

A növényi tejszínek elképzelhető, hogy tartalmaznak tejport, vagy más tejszármazékot. Ha erős az intoleranciád, vagy még nem próbáltál hasonló terméket fogyasztani, kérlek csak kis mennyiségben próbálkozz vele, vagy helyettesítsd például kókusztejjel!!!

Vajak, margarinok:

A vajak és vajkrémek nagy része sajnos tartalmaz tejcukrot, így laktózosok számára nem fogyaszthatók. Leginkább ajánlottak a növényi vagy vizes alapú margarinok némelyike, kenyérre kenve, vagy főzéshez, sütéshez.

Legnagyobb sajnálatomra a ghí sem tesz jót, ugyanis a készítése során a tejfehérjét vonják ki belőle, a laktóztartalma nem változik. Tulajdonképpen a ghí nagyon leegyszerűsítve felforralt és lehűtött vaj. Mivel a vaj eleve tartalmaz laktózt, ezért a forralás után ugyanúgy tartalmazni fogja.

Húsok, felvágottak:

Húsipari termékek közül azokat érdemes fogyasztani, amelyek garantáltan laktózmentesek, mert sajnos nagyon sok termékük tartalmaz dúsításként laktózbetegek számára tünetet okozó összetevőket, pl felvágottak, bármily meglepő (mellesleg személy szerint nagy felvágott ellenes vagyok, számos okból kifolyólag...)

Kenyerek, kiflik, egyéb sütőipari termékek:

Itt is figyelned kell arra, hogy az adott termék vizes alapú vagy tejjel készül. Ha nem előrecsomagolt, aminek a címkéjén megnézheted, inkább kérdezd meg a helyszínen. Pl a kalácsok különösen veszélyesek lehetnek.

És hát ugye mondanom sem kell, mindent olvass el vásárlás előtt az adott termék leírásán!!!