"Az élet egy nagy utazás", szokták mondani. Én ezt szó szerint veszem, így folyamatosan csavargok a nagyvilágban és tanulok.
Nemcsak laktóz- hanem gasztronómiai érzékenységem és kíváncsiságom is ihlette az itt megjelenő recepteket.
Ez a blog - számos más egyéb mellett - annyival is több, mint a többi gasztroblog, hogy a mindenki számára hasznos infok, receptek és főzési tippek mellett tanácsokkal segít, hogyan trükközzenek a laktózérzékenyek a mindennapi életükben és főzéskor.
Már korábban ígértem, hogy írok pár szót erről a problémáról.
Ezeket a sunyi, kis alkotókat más néven rejtett allergének is nevezzük.
Nagyon fontos, nemcsak a tudatos táplálkozás miatt, hanem főként az ételérzékenységek és allergiák miatt , hogy fogyasztás és főzés előtt minden alkalommal olvasd el a termékek összetevőit, mert tényleg nagyon sok olyan termékben is található laktóz és szója, amikben nem is gondolnád…
A fent említett kategóriába azok az anyagok tartoznak, amelyek alkotórészként vannak jelen egy-egy élelmiszerben és számodra nem egyértelműen felismerhetők. Lehet, hogy csak minimális mennyiségben, és néhány jobb helyzetben lévő intoleráns beteg nem is észleli, viszont vannak, akik azonnal ugyanazokat a tüneteket produkálják, mint nagyobb mennyiségű tejcukor bevitelekor. Ezért kell minden alkalommal alapos körültekintéssel vásárolnod.
NAGYON FONTOS TUDNIVALÓ, HOGY RENDKÍVÜL SOK GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYBEN TALÁLHATÓ LAKTÓZ VIVŐANYAGKÉNT!!!
Így minden gyógyszer kiváltása előtt kérdezz rá a gyógyszerésztől, hogy tartalmaz-e laktózt. Ne légy szégyenlős, ők tisztában vannak ezzel a problémával és valószínűleg türelmesek lesznek.
A gyógyszerek dobozain vagy a bennük található leírásokon biztosan fel van tüntetve, ha van benne akár minimális adag is.
Ha vannak visszatérő betegségeid, azt tanácsolom, vezess egy listát a már felírt gyógyszerekről, amelyeket már átestek az ellenőrzésen, így legközelebb már tudni fogod, mit érdemes és mit nem érdemes felíratni.
A fenti figyelmeztetés vonatkozik az ételekre is: nagyon fontos, hogy mindenképpen vásárlás előtt olvasd el az élelmiszereket szereplő címkét, amelynek a szabványok szerint tartalmaznia kell az adott készítmény teljes összetételét.
Legnagyobb biztonsággal azok a készítmények fogyaszthatók, amelyek címkéjére rá van írva, hogy LAKTÓZMENTES vagy TEJCUKORMENTES.
Mivel egyénenként más és más mértékben tudjuk tolerálni a bevitt tejcukrot, mindenkinek ki kell tapasztalnia, mi az és mennyi, amit még probléma nélkül el tud viselni, hiszen a diéta célja, hogy panaszmentesen tudjon a beteg étkezni, de ne nélkülözzön fontos tápanyagokat a szervezete, a megváltozott étkezési szokások ellenére, és semmiképpen ne legyen alultáplált.
Sajnos sok laktózérzékeny betegnél kombinálódhat a betegség más érzékenységekkel is, pl. tojásfehérje, szója, tejfehérje stb. Ez tovább nehezítheti a teljes étrend kialakítását, de attól nem lesz reménytelen.
Ha arról szeretnél további információt, hogy mi fogyasztható és miben van rejtett laktóz (pl, rágó, felvágott, stb), nézd meg a későbbi bejegyzésem "mit fogyaszthatnak a laktózérzékenyek?" címmel.
3 közepes sárgarépa
2 fehérrépa
1 zellergumó
fél karalábé
7 dkg vaj
2 dl tejföl (laktózmentes)
teljes kiőrlésű liszt a vajgaluskához és a habaráshoz
1 tojás
só, bors,
6-8 levélke rozmaring
3 tk kurkuma
1 zöldpaprika kicsumázva
1,5 l víz
1 tk parmezánsajt (elhagyható)
fél csokor petrezselyemlevél
Speciális konyhai eszköz: botmixer vagy turmixgép
Elkészítés:
4 dkg vajban egy picit futtasd meg a felaprított zöldségeket, kivéve a paprikát. Öntsd fel a vízzel és fűszerezd, majd főzd puhára őket. Vedd le a gázról és turmixold össze a nyers paprikával. Tedd vissza a tűzre, forrald fel és habard be a tejföl és 2 ek liszt keverékével. Ha darabos, még turmixold egy kicsit. Szórd bele a petrezselymet. Ezután forrald fel és közben állítsd össze a galuskát.
Habosra keverd fel a tojást, picit sózd meg. Villával nyomkodd bele a maradék vajat és jól keverd el. Szórj bele egy tk parmezánsajtot. Kezd el hozzá adagolni a lisztet, egészen addig, amíg galuska állagú nem lesz: kissé még folyékony és ragacsos. Ha még nem csináltál galuskát, próbálkozz, mert ki kell tapasztalni milyen a jó galuskaállag. Ha felforrt a lé, galuskaszaggatóval szaggasd bele a masszát és főzd puhára.
Tálaláskor csepegtess bele frissen facsart citrom- vagy narancslevet.
5-6 keményebb paradicsom
20 dkg rizstészta
1 ek pesto
3 ek fenyőmag
2 kd balzsamecet
só, fehér bors, cayenne bors
friss bazsalikomlevél
20 dkg feta sajt (laktózérzékenyek helyettesítsék kecskesajttal, kecskeordával)
Speciális konyhai eszköz: egy nagyon jó serpenyő, tűzálló tál
Elkészítés:
Főzd meg a rizstésztát: csak egy-két percig főzd, zárd el a gázt alatta és még 5 percig lefedve hagyd, hogy a gőzben puhuljon. Szűrd le, kanalazd rá a pestot és tovább pihentesd.
Egy serpenyőben pirítsd meg a fenyőmagot, ügyelve arra, hogy ne égjen oda. Olaj nélkül könnyen előfordulhat. Dobd hozzá a paradicsomok belsejét, amit előzőleg kivájtál. Fűszerezd és öntsd rá az ecetet. Vigyázz, mert azonnal sisteregni kezd és felcsap a gőze. Ezután jön a feta vagy kecskesajt. Azzal is kevergesd egy kicsit, majd ezzel a töltelékkel töltsd meg a paradicsomokat. Vajazd ki a tűzálló tálad és szedd bele a tésztát, tedd rá a paradicsomokat, tegyél a paradicsomok tetejére friss bazsalikomot és tedd be a sütőbe. Addig süsd, amíg a paradicsomok megpuhulnak.
Az az igazság, hogy én még csak most tanulom a fotózás rejtelmeit (lelkes amatőrök vagyunk) és hát a nem túl napfényes lakásomban elég nehéz egy olyan szegletet találni, ahol megfelelőek a fények (így fotóműterem híján), de azt hiszem, ezek a képek egészen jól sikerültek!!! Az igazsághoz ugyan az is hozzátartozik, hogy ezt az adag pufit vendégségben készítettem és ott is lett lefotózva. Ami tény, a képek láttán azonnal beindul nálam a feltétlen reflex és a nyálelválasztás, a számban érzem az ízét a puffancsnak.
Hozzávalók:
2,5 dl víz
1 kk só
10 dkg (laktózmentes) margarin
15 dkg finomliszt (tudod, nem túl reform így, de sajnos a puffancs nagyon érzékeny az állagára, így ha más lisztből készül, könnyen összeesik)
3 tojás
14 dkg reszelt sajt
Speciális konyhai eszköz (már ha annak nevezhető): krumplinyomó
Elkészítés:
Forrald fel a vizet és szórd bele a sót. A margarint olvaszd fel benne, majd ha teljesen folyékony lett, vedd le a tűzről és keverd bele a lisztet fakanállal. Az eldolgozás a legfontosabb, így egészen addig keverd, amit a massza el nem válik az edény falától és teljesen egyenletes nem lesz. Tedd félre, hogy langyosra kihüljön (ez is nagyon fontos, szóval türelem!!!), majd keverd bele a tojásokat. Ekkor veheted elő a krumplinyomót, azzal sokkal könnyebb szétnyomkodni. Ha ezt is szépen eldolgoztad, keverd hozzá a reszelt sajtot. Kivajazott tepsibe szaggasd bele a tésztát diónyi méretűekre és előforrósított sütőben kb 30-40 percig süsd, amíg olyan aranyosan fénylő színe nem lesz, mint amit a képen látsz.
Gyakran előfordult másokkal, akik megtanulták ezt a receptet tőlünk, hogy a puffancs végül mégsem lett puffancs, csak nagy szétterülő lepénykék, ennek az alábbi okai lehetnek:
nem várta meg, míg langyosra kihűlt a massza
nem keverte el alaposan a tésztát
vagy nem elég forró sütőbe helyezte a puffancsokat.
Ha ezeket a játékszabályokat betartod, nagyon fincsi és imádnivaló finomságokat kapsz!
A már emlegetett, híres bolgár omlettek egyike, némi változtatással: az eredeti recept szerint nem töltik meg a "mismás"-sal a cukkinit. Mostanában teljesen rákattantam a töltött zöldségekre, valahogy nyáron jobban csúszik, mint a rakott, ezért jutott eszembe ez a módosítás.
Vicces ennek a kajának a neve, valójában értéktelent, szedettvedett-et jelent. Onnan ragadhatott az ételre is, hogy mindenféle idényzöldséget, ami volt kéznél, belevagdostak egy serpenyőbe, maradt otthon egy kis feta, vagy egy túrószerű fehér sajt (ők így hívják, de sajna már nem emlékszem a pontos bolgár nevére, talán sziréné: laktózérzékenyeknek nem ajánlott!!!) olivabogyó vagy főttkrumpli, azt is rádobták és ráütötték a tojást. Ez a módszer azóta sem változott sokat. (Juj, én legutóbb még anya hihetetlenül növő aloe verájából is szeltem bele!)
Létezik a bolgár konyhában egy un. mismás leves is, hasonló összetétellel, semmi extrát nem találtam benne, így a blogra való felkerülés tekintetében az alapmismás mellett döntöttem. Íme:
ha elég bátor vagy: két aloe vera szár, meghámozva
2 ek olaj, de lehet folyamatosan adagolni, ha kell
2 tk cukor
1 tk só
2 késhegynyi fehér bors
8 levélke friss rozmaring
Elkészítés:
Először kezd a megtölteni szánt cukkinik megmosásával, félbe vágásával és a belsejük kikanalazásával.
A cukor kivételével a fűszereket piritsd meg az olajon a serpenyőben majd dobd hozzá a felaprított hagymát és kevergetve várd meg, míg aranysárgára változik. Ezután jön az apróra vágott paprika, 5 percig pirítsd, add hozzá a felkockázott cukkinit, a megtömni szánt cukkiniből kikanalazott belsejét, a padlizsánt és süsd őket kb 15 percig és most szórd rá a cukrot. Ez azért kell, mert szerintem a sült paprikának keserű az íze (én utálom) és rájöttem, hogy így teljesen ehető lesz. A lecsót is ezért nem ettem meg soha. Majd add hozzá a felkockázott paradicsomot és még kb. 10 percig süsd. Ekkor felteheted főni enyhén sós vízben az előzőleg félbe vágott és kibelezett cukkiniket.
Ha már a zöldségek mind megadták magukat és puhák, add hozzá a kockára vágott fetasajtot és a jó alaposan, szinte habosra vert tojásokat. Finoman süsd át az egészet, amíg a tojás is elkészült és töltsd bele a megfőzött cukkinitestekbe.
Egyébként a bolgároknál a legnagyobb becsben tartott étel a bárány, amit rengetegféle módon elkészítenek, amúgy ennek is vicces a neve: Agneskonak hívják.
Ami még említésre méltó talán, hogy a kávét törökösen isszák (nem csoda, hiszen Törökország szomszéd), és kis réz un. dzsezvaban főzik. Nekem ízlett!
Akkor íme a beígért bulgár hideg leves. Persze ha vega, nem lehet még tejmentes is (az már túl bonyolult lenne, ugye... és hát azért ekkora elvárást), így aki tejcukor érzékeny, használjon mindenképp laktózmentes joghurtot!
Hozzávalók ☻☻☻☻:
1 nagy kovászos uborka
fél-egy gerezd fokhagyma
fél teáskanál só
1 marék dió
7 ek kovászos uborkalé
2 tk dióvaj (lsd korábban)
két bögre joghurt (laktózmentes)
2 tk citromlé
1 bögre hideg víz
friss kapor
2 szelet pirított vagy száraz kenyérféle
Speciális konyhai eszköz: aprító
Elkészítés:
Aprítsd össze a következőket: fokhagyma, dióvaj, kenyér és tedd félre őket.
A többi hozzávalót tedd bele egy tálba: nevezetesen a joghurtot, az apróra kockázott koviubit, a citromlét, a vizet, majd keverd őket alaposan össze. Add hozzá az összeaprítottakat és tedd be a hűtőbe, végül elfogyasztás előtt szórd meg kaporral és díszítésenek adhatsz hozzá diót is.
Legújabb ötletem konyha terén, hogy mivel egy hatalmas diófa áll a kertünkben és minden évben roskadásig terem nagy és finom dióval, hogy valami nagyon egészségeset és finomat készítsek belőle, ami ráadásul jól eltartható.
TIPP: a diót meghámozva zacskóban remekül el lehet tartani a mélyhűtőben. Amikor tudjuk, hogy szeretnénk felhasználni pl: süti tetejére, vagy bármi másra, előző nap csak ki kell venni a mélyhűtőből és másnap friss dióval dolgozhatunk.
Nagyon szerettem volna dióolajat készíteni, ez volt az alapötlet, de hamar be kellett látnom, hogy ez nyilván nem egy egyszerű konyhai eszközökkel előállítható dolog, így arra gondoltam, mivel szeretem az amerikaiak által annyira közkedvelt mogyoróvajat (peanut butter), mi lenne, ha én ugyanezt dióból készíteném el. Jött az ötlet, el is indult a tesztelés, majd kóstolás. Az eredmény kettőből kettő, azaz teljes siker.
A recept az alábbi:
Hozzávalók:
dió, amennyi belefér az aprítódba
oliva, dió vagy mandula olaj, max 2 ek.
csipet só
csipet cukor
egyéb fűszerek: én speciel fahéjat (1 tk) és kurkumát (2 késhegynyi) használtam a legutóbbi adaghoz, de engedd el nyugodtan a fantáziád, annyi minden szóba jöhet
Speciális konyhai eszköz: aprító
Elkészítés:
Az aprítóba tégy annyi diót, amit kényelmesen fel tud darabolni. Egészen finomra aprítsd és ha már egyenletes, adj hozzá fél ek olajat. Keverd össze a géppel, sózd és cukrozd, majd add hozzá a fahéjat és a kurkumát és keverj rajta még egyet. Amennyiben kenhető, de még nem túl olajos az állaga, akkor kész is vagy. Csak kósold meg és ízesítsd még, ha kell. Pirítósra, sütikbe vagy az alábbi bolgár Tarator levesbe kítűnő!
Tartsd hűtőben, mert amúgy hamar megavasodik, és akkor már egészségtelen.
közgazdász, jógaoktató és gasztromán vagyok, valamint az "Enni, vagy nem enni?" című szakácskönyv szerzője.
Célom: laktóz-, ételízesítő- és húshagyás egészségesen és finoman.